Az írott sajtó vérkeringésében a szív szerepét töltik be a fotóügynökségek. Percről percre friss vért, éltető képanyagot pumpálnak a szerkesztőségekbe. Szerepük a reklámszakmában is kulcsfontosságú, hiszen a mozgalmas, színes kiadványok és katalógusok legfőbb alkotóelemei a profi illusztrációk. A képek nemzetközi mozgásáról és egy ügynökség napi munkájáról Koncz Gabival beszélgettem.

A RedDot Fotóügynökségnél dolgozol évek óta, a magyar sajtópiaci részleg vezetője vagy. A cég hazai székhellyel rendelkezik, de nemzetközi ügyfélkörrel is dolgozik. Hogyan működik ez a rendszer, hogyan alakul a képek útja?
A RedDot egy olyan központ, amely Magyarországon jelentős külföldi ügynökségeket képvisel. Nem egyedüliként vagyunk a piacon, de sok nagy külföldi cég képviseletét mi látjuk el. Egyrészt ez jelenti a nemzetköziséget, másrészt az, hogy a képviselet sok esetben kiterjed Európa más országaira, főleg a közép-keleti régióban.
Ez a képviselet mit jelent pontosan? Ha jól sejtem, nem úgy kell elképzelni, mint mondjuk egy elektronikai kereskedelemmel foglalkozó cég fiókvállalatát?
Nem, ez teljesen mást takar. Mi a szerkesztőségeknek és kreatív ügynökségeknek kínáljuk és továbbítjuk a képviselt cégek teljes képanyagát. Ez hihetetlen képmennyiség, mégis azonnal kereshető és felhasználható. Ha kell, segítséget nyújtunk, tanácsot adunk, és kérésre bármilyen fotót beszerzünk. Különleges szolgáltatásként összeállításokat is küldünk megrendelőinknek a legfrissebb anyagokból. A képviselet legtöbb esetben kizárólagosságot is jelent, ez hasonló a ?kizárólagos forgalmazó? fogalmához. Így a RedDot is rendelkezik ilyen jogokkal a térségben. A fotóügynökségek hálózata a jogdíjakról szól, ez  működteti az egészet. Az ügynökségek a jogdíjak bevételeiből élnek.
Ha a nagy nemzetközi fotóügynökségek adják a hírfotók zömét, akkor például ti milyen sajtófotókkal foglalkoztok?
Egyrészt persze hírfotókkal, másrészt a ?celebrity? nehezen magyarítható műfajával. Ez magában foglalja a színes és könnyedebb műfajú híreket és a filmpremiereket, valamint két hatalmas filmarchívumhoz is van hozzáférésünk. Ezenkívül az elmúlt években sikerült kiváló kapcsolatrendszert kiépíteni kis külföldi fotóügynökségekkel. Ez a terület nincs lefedve, ha valakinek egy svéd képrabló, dél-afrikai álpüspök vagy egy lengyel szappanopera hősének portréjára van szüksége, szintén hozzánk fordul. Ezek nehezen megszerezhető anyagok. Általában ilyenkor kérik a személyes segítségünket az egyébként teljesen automatikus letöltésekhez.
Hogy érted azt, hogy teljesen automatikus?
Ez egy zárt rendszer. A fotós elkészíti a képet, aztán digitális formátumban eljuttatja az ügynökségéhez. Ez lehet e-mail is, de általában megoldott a feltöltés egyszerűsítése, ami FTP-n keresztül működik. Ez egy interneten használható átviteli módszer, hasonlóan kezelhetjük a képeket, mint az otthoni számítógépünkön. Jelszóval bárhonnan elérhető, laptop és mobilkártya segítségével bárhonnan azonnal feltölthető a friss anyag. Ez az ügynökséghez kerül, ahol azonnal bekerül a véráramba. Pillanatok alatt sok ország sok partnerügynökségéhez kerül át. Mindez csak percek kérdése. Mi nem látunk minden beérkező képet, az átméretezés, elnevezés és az archiválás nem igényel beavatkozást. Ezután már kereshető is, jelszóval rendelkező ügyfeleink máris letölthetik. A honlapunkon (www.rdfoto.com) elérhető a teljes archívum. A kiválasztott képet azonnal le lehet tölteni nagy felbontásban, ez pedig megjelenik ügyfelünk összesített számláján. Ennek az automatizálásnak köszönhetően a stábunk létszáma negyedére csökkent az elmúlt években. A bonyolultabb, beavatkozást igénylő keresést csak egyedi megrendelőknél és különleges esetekben használjuk. Az internettel még csak barátkozó szerkesztők szoktak még segítséget kérni, de minimális tudás birtokában már bárki elboldogul a keresőrendszerünkkel. Nem sokkal nehezebb egy egyszerű netes keresőprogramnál.
Tehát egy történelmi fontosságú esemény képei is így kerülnek a lapokba. Van ügyeleti rendszer, vagy rábíztok mindent a gépekre?
Nem ügyelünk, a számítógépek éjjel-nappal elérhetőek. Normális munkaidőben dolgozunk. Ahogy mondtam, főleg csak a kapcsolattartás a dolgunk. Aki pedig csak egy-két képet szeretne egy kiadványhoz, az úgyis napközben jelentkezik.
Végezetül egy kérdés, amely bizonyára sok olvasóban megfogalmazódott már: nem hivatásos fotósok fényképei bekerülhetnek egy ügynökség archívumába?
Sajnos, azt kell mondjam, hogy a legritkább esetben. Az ügynökségek csak profi, hivatásos fotósok képeit használják fel.

A képeknek alapvetően két fajtája van, az egyszeri megjelentetésre alkalmas jogvédett (Licensed) és a jogdíjmentes (Royalty free). A jogdíjmentesség jellemzően illusztrációfotóknál alkalmazott módszer. Az erre specializálódott ügynökségek által kiadott válogatás cd-k megvásárlásával lehet jogot szerezni a kép felhasználására. Ez általában megkötések nélküli, mérettől és médiumtól független jog, bár előfordulhatnak korlátozások. Az ügynökség a válogatások képanyagának jogát többnyire teljes egészében birtokolja, az anyagok elkészítésébe hatalmas pénzeket fektet be. Az illusztrációk elkészítését neves fotósokra bízza, biztosítva a stábot, statisztériát, helyszíneket és az utazást. Az így elkészült anyagok kicsinyített nézőképei interneten is elérhetőek, így biztosítva lehetőséget a választásra. Ezeket természetesen egyszeri megjelentetésre is meg lehet vásárolni, de a tíz kép árából kijön egy százképes korlátlan felhasználású cd ára. A képek másik fő csoportját a jogvédett képek alkotják. Ezeket egyszeri megjelentetésre vásárolják meg a szerkesztőségek. Ezek a képek lehetnek sajtófotók és illusztrációfotók is. A napi hírekhez kapcsolódó friss sajtófotók területén a nagy nemzetközi ügynökségek a piacvezetők. Ezek a legtöbb országban saját képviselettel és szerkesztőséggel rendelkeznek. Csak saját fotósaik anyagait közvetítik, a világ legjobb sajtófotósaival dolgoznak. A nemzeti hírügynökségek kettős feladatot látnak el. Saját archívummal is rendelkeznek és közvetítőként is fellépnek. A RedDothoz hasonló ügynökségek pedig szinte kizárólag közvetítéssel foglalkoznak. 

A fotóügynökségek működése az elmúlt években tehát gyökeresen megváltozott. A diakeretek helyett digitális, automata adatfeldolgozás, a gyorslábú futár helyett pedig az internet biztosítja a világ képeinek áramlását. A cikk olvasásának kezdetén Indiában történtekről készült fotók mostanra már az európai ügynökségek gépeiben várnak a képszerkesztőkre, hogy holnap reggel nyomtatásban, vagy akár pár perc múlva egy internetes hírportálon bukkanjanak fel.

Köszönöm Koncz Gabi és a RedDot csapatának a riport elkészítéséhez nyújtott segítségét.    

Bere Mario - FotóMozaik 2005